Rudolf: Mi lenne ha megtréfálnánk Willigutot? Mária: Jó, de hogy csináljuk? Rudolf: Játszunk el egy titkos beszélgetést!Nézzen rám, mint, aki fél! Kapja a kezét a szája elé, s ijedt sóhaj ójaj. Mária: Szokványos legyen e találkozás vagy pedig épp újdonság? Rudolf: Mintha már hónapja nem tennénk mást Együtt: Csakis együtt járkálnánk. Rudolf: Szerelmem őrülten ég. Mária: Játssza, mit úgy szeretnék! Rudolf: Játsszuk, mi megtörtént kettőnk közt nemrég! Mária: Csináljunk valami különöset! Rudolf: Rajta hát! Nos, mit ajánl? Mária: Bódultan szédülök kezébe, mint aki vágytól lángol már. S Willigut dermedten áll. És ebben az lesz a szép, hogy mindez megtörtént kettőnk közt nemrég. Rudolf: Szerelmes meleget, árasszunk meleget, olvasszuk fel a jeget! Mária: Hadd folyjon össze a fekete jegyzetfüzet! Rudolf: Ó, Willigut görcs áll beléd! Mária: Kis kémünk meghibban még. Együtt: Hisz mindez megtörtént kettőnk közt nemrég. És, hogyha eljő az éj s a gyertyánk már csonkig ég. Rudolf: Álmomban emlékszem ara a csodára, ami megtörtént Együtt: Így kettőnk közt nemrég. |